Múltidéző: Agárd – tópart, országzászló, park, templom, Gárdonyi Géza mellszobra

Képeslap | Nincs hozzászólás

Mozaik képeslap Agárdról

agard_mozaik

Múltidéző: verebi kastély

Képeslap | Nincs hozzászólás

A valamikori verebi kastély

vereb_kastely

Akkor és most: Napsugár Strand főbejárat

Akkor és Most | Nincs hozzászólás

A Napsugár Strand valamikor a 70-es években és most.

napsugar2_1000

napsugar_alap_regi_small

Forrás: velenceito.info

A “nemesi pusztától” a városig – Gárdony története 1989-ből

Régi újságcikkek | Nincs hozzászólás

A minap egy újság került a kezembe… Gárdony Város Tanácsának Lapja, 1989-ből, mely Gárdony Várossá nyilvánításának alkalmából adtak ki. A alábbi cikk is ebben volt olvasható, szerzője Szabó Zoltán. Ezt a cikket osztjuk meg veletek három részben…

Íme az első rész:

A “nemesi pusztától” a városig
Nyolcszázötven esztendeje annak, hogy II. Béla király oklevele először említi a Velencei-tó (akkor még Ferteu) tó néven, az itt feltárt bronzkori, vaskori és kelta leletek azonban arról tanúskodnak, hogy a terület ősidők óta lakott. Hosszú út vezetett a népi szólásmondás “élhetetlen Gárdonyától” a mai fejlődő településig. S ezt a fejlődést, gyarapodást az Elnöki Tanács azzal ismerte el, hogy városi címet adományozott Gárdonynak 1989-ben.

Minden emberben természetes vágy és érdeklődés él szülő- és lakóhelyének megértése, megismerése iránt, s a városi rang odaítélése ennek az igénynek mos külön aktualitást ad. Az alábbiakban rövid áttekintést kívánunk nyújtani Gárdony történetéről, az elmúlt évszázadok fontosabb eseményeiről, gazdasági, politikai és idegenforgalmi szerepéről.

Gardun-ból Gárdony
A település elnevezése személynévből keletkezett, magyar névadással. A Gardun személynév 1260-ban fordul elő először, majd egy 1372-ben kelt oklevél már kétségkívül a Gárdonyt említi. Amely eredetileg a Csepel-szigethez tartozott, és az itteni ménesekkel együtt királyi, illetve királynéi birtok volt. A középkorban a “birtok”, a település és környéke érthető módon sokszor cserélt gazdát, de talán a település történetét rendkívül alaposan, a teljesség igényével feldolgozó szerzők sem haragszanak meg, ha egy ilyen jellegű írásban nem soroljuk fel a neveket.

A fontosabb dátumok: Fehérvár eleste, 1543 után, Gárdony török kézre kerül, s a helyiség 1591-ben már lakatlan. A következő évszázadban újabb tulajdonosok, birtokosok következtek, az 1715-20, évi összeírásban Gárdony, mivel puszta volt, külön nem szerepelt. Az 1774-75. évi adóösszeírás mindössze 10 adózót említ, az 1794. évi források pedig “nemesi pusztaként” említik a települést, a századfordulón pedig népes, szabad pusztaként tüntetik fel helyiségnévtárak.

Gárdony – Fő utca

Gárdony – Fő utca

A lélekszám gyorsan emelkedik, az 1828. évi országos összeírás 208 adózót tüntet fel, de a lakosság ennél jóval magasabb volt, hiszen a már nemcsak adózókat feltüntető 1830. évi összeírásban 1300-an szerepelnek. 1841-ben már 200 gyermek befogadására alkalmas iskola volt Gárdonyban, s érdemes ideírni a tanító Kovács Pál nevét is.

Hamarosan folytatjuk…

Akkor és Most: Agárdi Csónakkikötő

Akkor és Most | Nincs hozzászólás

Az agárdi csónakkikötő nem sokkal a megépülése után…napsugar_1000

alap_regi_csonakkikoto_small-540x387

forrás: velenceito.info